A világ védett területeinek harmadát, beleértve a nemzeti parkokat is, emberi tevékenység fenyegeti. Ez derül ki egy nemzetközi tudóscsoport tanulmányából, amely szerint a törvény által védett településeket gyakran veszélyezteti a mezőgazdaság, a fejlesztés vagy az útépítés. A Science magazin által közzétett kutatás szerint Ázsia, Afrika és Európa sűrűn lakott területein a legrosszabb a helyzet.

A veszélyeztetett védett területek ijesztő kiterjedése

A tanulmány szerint az emberek által veszélyeztetett védett területek összterülete csaknem hatmillió négyzetkilométer, ami több, mint az összes uniós ország területe együttvéve.

James Watson, a Wildlife Conservation Society (WCS) professzora kijelenti:

„A kormányok azt állítják, hogy ezeken a helyeken védik a természetet, ami valójában nem igaz. Ez a fő oka annak, hogy a biológiai sokféleség továbbra is katasztrofálisan csökken, annak ellenére, hogy a védett területek az elmúlt évtizedekben növekedtek."

A tanulmány szerint a védett területek területe 1992 óta megközelítőleg megkétszereződött, de ez nem mondható el a védelmük hatékonyságáról. A tudósok régóta érvelnek amellett, hogy az állat- és növényfajok számának csökkenése a bolygó egyik alapvető problémája, és ezt nagyrészt az emberi tevékenység okozza.

A tanulmány szerint a problémás területek főként a sűrűn lakott területeken vannak, ahol jelentős a védett területek behatolása, amelyek gyakran nem rendelkeznek a legszigorúbban védett nemzeti park státuszával. A tanulmány szerint egyes kormányok engedélyezték, hogy az autópályák védett területeken, mezőgazdasági területeken vagy akár lakóterületeken haladjanak keresztül.

A tudósok összesen 50.000 90, különböző fokú védettségű terület állapotát vizsgálták. Míg a tanulmány szerint ezeknek a területeknek egyharmadán komoly emberi tevékenység fenyegetettségről lehet beszélni, addig a kutatás a védett helyek akár XNUMX százalékán is kimutatott emberi tevékenységet, bármennyire is káros a természetre. És mi a helyzet bolygónk állapotával?

Emlékszel a régi szép időkre, amikor „12 évünk volt megmenteni a bolygót”?

12 évente egyre gyakrabban érvelnek amellett, hogy a következő 18 hónap döntő lesz. Tavaly elhangzott, hogy a hőmérséklet-emelkedés 1,5°C alatt tartásához 2030-ig 45%-kal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. A tudósok azonban most egyetértenek abban, hogy a következő 18 hónap döntő jelentőségű lesz.

"Szilárd meggyőződésem, hogy a következő 18 hónap eldönti, hogy képesek vagyunk-e a klímaváltozást túlélhető szinten tartani és a természetet újra egyensúlyba hozni" - mondta Károly Nagy-Britannia hercege, aki nemrégiben a Nemzetközösség külügyminisztereinek találkozóján beszélt.

Mivel az országok rendszerint 5-10 évre dolgozzák ki terveiket, egy ilyen tervet a kibocsátás csökkentésére 2020 végéig kell elkészíteni. A Föld jelenleg a 3°C-os hőmérséklet-emelkedés felé tart 2100-ra, ami riasztó információ.

Mik a közelgő kormányzati lépések?

1) Az Antonio Guterres ENSZ-főtitkár által szeptember 23-án New Yorkban összehívott klímaváltozási csúcstalálkozó. Guterres úr egyértelmű, hogy azt akarja, hogy az országok csak akkor csatlakozzanak az ENSZ-hez, ha javaslatokat tudnak benyújtani a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.

2) A COP25-öt a chilei Santiagóban tartják, ahol továbbra is a kibocsátás fenntarthatóságáról és a környezetvédelemről lesz szó.

3) Az igazán nagy pillanat azonban valószínűleg az Egyesült Királyságban lesz, a 26 végén esedékes COP2020-on. Az Egyesült Királyság kormánya úgy véli, hogy a Brexit utáni világban megragadhatja a COP26 alkalmát annak bizonyítására, hogy Nagy-Britannia hozzájárulhat a haladáshoz és felhasználhatja tudományos ismereteit. Fontos, hogy példát mutassunk más országoknak.

Itt megtudhatja a hőmérséklet-emelkedés részleteit (angolul beszélőknek..)