Amikor azt mondja, piramisok, eszünk azonnal Egyiptomba jár. A piramisok azonban szétszóródtak a világban: Amerikában, Európában, Ázsiában és Indiában. Egyszerűen mindenhol ott vannak, és több százezer van belőlük – többé-kevésbé megőrizve. Ezért természetes, hogy Görögországban is megtaláljuk a romjaikat.

Az Argolis piramisként ismert ősi épületek Görögországban, Argolid síkságain találhatók, és 5000 évvel ezelőttre nyúlnak vissza. A leghíresebb a Hellinikon piramis.

Hellinikon piramis

A Hellinikon piramisra egy ókori görög utazó és földrajztudós hivatkozott Pausanias az övében  Görögország leírása. Két piramisszerű épületet említ: az egyik az argosi ​​trónért vívott harcban elesett katonák sírja, a másik pedig, amelyről azt mondták, az ie 669 körüli csatában elesett Argive sírja.

Az Argból Epidaurosz felé vezető úton jobb oldalon egy piramisszerű épület látható, domborműves, Argive alakú oromzattal. Itt zajlott a trónharc Proetus és Akrisius között; Állítólag döntetlenre végződött a meccs, majd megbékélésre került sor, mert egyikük sem tudott döntő győzelmet aratni. A történet az, hogy ők és vendéglátóik olyan pajzsokkal voltak felfegyverkezve, amelyeket először ebben a csatában használtak. Itt közös síremléket építettek a kétoldalt elesetteknek, hiszen polgártársak, rokonok voltak. - Pausanias: 25.02

Régi piramisok

1938-ban egy amerikai régészeti expedíció egy piramis építését fedezte fel Kr.e. 300-400 körül; 1991-ben azonban egy Lyritzis professzor vezette tudományos csoport egy új módszerrel számította ki a piramis korát, és Kr.e. 3000 körül helyezte el. Majd később kutatás  Az Athéni Akadémia és az Edinburghi Egyetem a dátumot Kr.e. 2720-ra változtatta. Más szóval, az igazság valahol máshol van. A piramis egy olyan korszakhoz tartozik, amikor már nem lehetett masszív blokkokat manipulálni vagy monolit épületeket létrehozni. A hivatalos régészet nem tudja, mikor következett be ez az időszak. Feltételezhető, hogy ez után lehetett A világ nagy áradata (kb. ie 11500).

Hellinikon piramis van (az egyiptomiakhoz képest) miniatűr méretek 7 x 9 méter – ez az épület rendkívül fontos a görögországi civilizáció kezdetének megértéséhez. Ennek az emlékműnek a feltárását azonban furcsa módon félbehagyták.  

A piramis romjai Görögországban

Lygourio piramis

Lygouriotól északnyugatra, az Arachnaion-hegy lábánál található egy másik fontos görög piramis. A régészek úgy vélik, hogy az ie 4. században építették mészkőtömbökből, és nagyobb volt, mint a hellinkoni piramis. Azt állítják, hogy az eredeti méretek 14 x 12 méterek voltak.

A piramis belsejét négy részre osztották, amelyeket kisebb, szabálytalan kövekből épült falak osztottak szét. A külső falat egykor minden oldalról kőpad vette körül. Mára csak a piramis alapja maradt meg.

A tudósok úgy vélik, hogy a piramist, amelyet állítólag a Proitos és Akrisios közötti csatában elesett harcosok emlékműveként használtak, eredetileg katonai erődnek építették, mert az ősi Argos-Epidaurus út közelében épült, ahol sokan módon építettek erődöt. Hogy mi volt ennek az építkezésnek az eredeti célja, az ugyanolyan bizonytalan, mint a világ többi piramisa. De nem a sírok voltak!

A piramis korának pontatlan keltezése

1937-ben régészeti ásatásokat végeztek, amelyek során a Kr.e. 5-4. századból származó edényszilánkokat találtak. A romokban Epidauroszból származó érméket is találtak az ie 323-300 közötti időszakból. A tűz az időszámításunk előtti 1. században megrongálta a piramist, és feltételezhető, hogy végső pusztulása a Krisztus előtti 4. vagy 5. században történt.

A talált szilánkokkal való randevúzás sajnos nagyon félrevezető. Csak feltételezni tudjuk, hogy a piramis valószínűleg akkoriban létezett, de ebből nem lehet következtetni, hogy hány (ezer) éve áll azon a helyen. Lehet fordítva is. Csak addig fiatalabb az épületek sokkal régebbi szilánkokat helyeznek el.

Egyiptomi kapcsolat?

Egyes történészek megpróbáltak párhuzamot vonni az ókori egyiptomi piramisokkal, még arra is utalva, hogy a görögországi piramisokat egyiptomi zsoldosok őrházaként építették, vagy hogy a temetési célú piramisépítés hagyománya Egyiptomból került át Görögországba. A mai napig azonban nincs lényeges bizonyíték ezen elméletek alátámasztására. Soha nem találtak emberi maradványokat a piramisokban, bár Pausanias sírnak nevezte őket.