A Waseda Egyetem japán tudósainak kutatási küldetésének második része a gízai piramisokról - rövid részlet:

I. HÁTTÉR ÉS ELJÁRÁS

Háttér

Sakuji Yoshimura
Jiro Kondo
Izumi Harigai

22. január 9. és február 1987. között a japán Waseda Egyetem kutatási misszió az első kutatást az Egyiptomi Arab Köztársaságban, a gízai piramis campuson végezte. A kutatást dr. Felkérésére kezdeményezték. Ahameda Kadra, az egyiptomi régiségszervezet elnöke.

Megpróbáltunk néhány aktuális, tudományos technológiát bevinni a kutatásba, mert számunkra ez a megvalósítás szükséges feltétele volt, a történelmi emlékek károsítása nélkül, szükség szerint. Az új technika, amelyet a piramisok első vizsgálata során vezettek be, főleg egy radarrendszer volt, amely elektromágneses hullámokat használ. A radarrendszert az első piramisméréshez csak azután használták, hogy a tényleges keresés megkezdése előtt bebizonyították volna a gízai felmérés hatékonyságát, és összegyűjtötték az alapvető adatokat, valamint különféle teszteket, például teljesítményt, funkciókat és válaszokat végeztek Japánban és Egyiptomban több helyszínen. Giza környékén. Ezen a rendszeren keresztül felmértük az első piramismérés során különböző helyszíneket, például a királynői kamrához, a királynői kamrához, a királyi kamrához vezető vízszintes folyosókat, a Nagy piramis déli oldalát, a Nagy Szfinx déli oldalát, a Nagy Szfinx északi oldalát és a Nagy Szfinx elülső udvarát. Ezekkel a felmérésekkel bizonyos eredményeket kaptak, amelyeket elegendő oknak tekintettünk ahhoz, hogy meghatározzuk egy üreg létezését, amelyet egy francia kutatócsoport felfedezett. Ezenkívül az eredmények lehetővé tették annak tisztázását, hogy nemcsak egy üreg létezett az északi oldalon, hanem hogy a királynői kamara északi falának nyugati végénél is létezett, hanem azt is, hogy az üreg a második gödör mészkő fedele alatt létezett, amelyben Cheops csónakja volt. ennek az üregnek a részeit különféle anyagokkal helyezték el. Újabb kutatások történtek a Nagy Piramis belsejében az építészettörténet szempontjából is.

Cél és módszer

A piramisok második vizsgálatát a Japán Waseda Egyetem vezetésével a következő célokkal végezték el, a piramisok első tanulmányát követően:

① Tisztázza a Nagy Piramis belső szerkezetét
② Magyarázza el, miért épült a Nagy Piramis
③ Tisztázza a Nagy Szfinx szerkezetét, beleértve annak környezetét is
④ Határozza meg a Nagy Szfinx felépítésének korát

3 csoport: tudományos kutatócsoport, építészcsoport és régészeti csoport

folyamat

A piramisokra vonatkozó második kutatást 12. szeptember 23. és 1987. között végezték a Waseda University Japan második kutatási missziója.

Gizai gravitációs felmérés eredményei

A) Eredmények a király kamarájában

Három negatív anomália van a Király Kamarájának emeletének északkeleti sarkában, délkeleti sarkában és délnyugati sarkában.A 27. ábra a maradék anomáliák térképét mutatja. A fő pozitív anomália a szoba közepén található. Az elektromágneses felmérés eredménye azt mutatja, hogy a padló alatti rendellenes visszaverődés a délnyugati és az északkeleti sarokban van. Ennek az elektromágneses felmérésnek az eredménye megegyezik a japán tudósok kutatásának második részében található gravitációs felméréssel. De az elektromágneses kutatások nem mutatnak rendellenes visszaverődést a délkeleti sarokban.

B) Eredmények a vízszintes folyosón

Ezt a területet egy francia csapat kutatta.

Az ábra a maradék anomália profil eredményeit mutatja. Pozitív zóna látható a vízszintes járat bejárata felé, míg a királynő kamrája felé erős negatív vonások láthatók. A kvantitatív elemzés nagyon nehéz, mert az adatok csak két szorosan elosztott profil mentén állnak rendelkezésre. A felmérés eredményei összhangban vannak a francia csapat megfigyeléseivel. De ennek az eredménynek a pozitív anomáliái értéke nagyobb, mint a francia megfigyelésnél.

C) A Nagy Szfinx körüli eredmények

Először gravitációs méréseket végeztek a Nagy Szfinx előtt (29. és 30. ábra).

A két fő negatív anomália a vizsgált terület északi oldalán és közepén található. Két pozitív anomália található a keleti és a nyugati oldalon. A felmérést a Nagy Szfinx északi részén is elvégezték.A 31. ábra mutatja a vizsgálati területet és a mérési eredményt. A fő nagy, negatív anomáliák egy hosszú és keskeny térben helyezkednek el a Nagy Szfinx hajótestje mellett.
A harmadik gravitációs felmérést a Nagy Szfinx déli részén végezték. A felmérés eredményeit és területét a 32. ábra mutatja.

Negatív anomáliák találhatók a hajótest melletti hosszú és keskeny térben is.

Negyedik vizsgálatot végeztek a Nagy Szfinx bal első lába mellett.

A 33. ábra mutatja az eredményt és a mérési vonalakat. Pozitív rendellenességek találhatók a vonal keleti, negatív rendellenességek pedig a vonal nyugati részén. A negatív anomália helyzete egybeesik azzal a hellyel, ahol az erős visszaverődést elektromágneses módszerrel nyertük.

A roncsolásmentes kutatások eredményeinek értelmezése

A) A nagy piramis belsejében

① Királykamra (harmadik temetkezési kamra)

A piramisok első felmérésekor elektromágneses hullámrendszer segítségével vizsgálták a királyi kamra padlóját és falait. Abban az időben azonban nem figyeltek meg szokatlan reflexiókat. Ebben a felmérésben a padlót egy 80 MHz-es antenna segítségével a padlóra telepített mérőhálózat mentén újból megvizsgálták, amint azt a 34. ábra mutatja.A komplexum déli részén, egy gránit szarkofág padlója alatt, erősen visszaverődik. Ez egy olyan üreg létezését jelzi, amelyet az előző felmérés nem mutatott ki. Az üreg kiterjedésének meghatározásához további elemzésre van szükség az üreg és az alagút kapcsolatának tisztázása érdekében, amelynek nyílása a királyi kamara északi emeletén található, és amelyet Vys fedezett fel.
A mikrograviméterrel végzett gravitációs mérések eredményeként megfigyeltek egy rendellenességet mutató területet a Király kamarájának délkeleti sarkában. Ezt a rendellenességet azonban az elektromágneses hullámrendszer nem észlelte.

② Király kamara - előcsarnok

A felmérés során az előszoba padlóját és falait elektromágneses hullámok visszaverődésének módszerével vizsgálták. A visszavert hullámok két üreget mutattak alul, a nyugati fal belsejében. A gravitációs mérések mikrograviméterrel szintén rendellenességet mutattak. Tisztázni kell ezen eredmények és az alagút kapcsolatát a nyugati falának lyukával.

③ Nagy galéria

A Nagy Galéria falait elektromágneses tér-visszaverő rendszer segítségével vizsgálták. A felület kedvezőtlen állapota miatt az elektromágneses mező megzavarodott. Ezért nehéz volt a képet a monitorról a helyszínen kiolvasni. Jelenleg a számítógépről várjuk az elemzés befejezését.

④ Királynő kamarája (második temetkezési kamra)

Ebben a felmérésben újból megvizsgáltuk a négy falat az elektromágneses tér visszaverődésének módszerével. Különös figyelmet fordítottak az északi falra, ahol az első felmérés során rendellenes tükröződéseket figyeltek meg.

A 36. ábrán látható mérővezetékeket a keleti, nyugati, déli és északi fal felmérésére telepítették. Az első felmérés szerint az északi fal nyugati részén reflexió okozta, üreget jelző hullámokat figyeltek meg. Amint azt a 36. ábra mutatja, a vízszintes és függőleges mérővonalakat különösen alaposan telepítették az északi falra. Ennek eredményeként, hasonlóan az első felméréshez, a blokk felületének másik oldalának visszaverődését észleltük 3 m-re az északi fal mögött. A megfigyelt kép 3 m széles üreget mutat. A Nagy Piramis ismert üregének reflexiós tesztjével bebizonyosodott, hogy a megfigyelt kép kétszer akkora, mint a tényleges méret.

Ezt a tényt figyelembe véve figyelembe kell venni az üreg tényleges szélességét az északi fal északi oldalán. Arra a következtetésre jutottunk, hogy szélessége 1 és 1,5 m között lehet. Az üregre utaló visszaverődés a padlótól legalább 1,5 m-re figyelhető meg. Ez szinte az üreg tényleges magasságának tekinthető. Emiatt az üreg kelet-nyugati keresztmetszetének mérete körülbelül 1 m és XNUMX m között van, ami majdnem megegyezik a vízszintes átjáró méretével.

⑤ Vízszintes járat

Ebben a felmérésben a vízszintes járat padlóját és mindkét falát elektromágneses hullámvisszaverő rendszerrel vizsgáltuk, a gravitációt pedig mikrogravimetrrel mértük. Az északi fal északi üregének alakjának meghatározásának lehetőségét, amelyet a királynői kamara északi falának nyugati részén találtak, és a nyugati fal vízszintes átjáró általi elektromágneses módszerrel történő vizsgálatát is, ebben a szezonban a felmérés kritikus részének tekintették.

Az elektromágneses hullám vízszintes áthaladásának tesztjét a 37. ábrán bemutatott mérővonalakkal együtt hajtottuk végre.

A visszaverődést a Királynői Kamara északi falától északra mintegy 30 m-re észlelték. Abból a tényből ítélve, hogy két párhuzamos, erős visszaverődési vonal figyelhető meg 30 m hosszúságban, feltételezzük, hogy a falak közötti üreg inkább átjáró, mint kamra.

Feltételezzük, hogy a vízszintes járattal párhuzamos másik átjáró a nyugati fala mögött létezik. Ez az újonnan felfedezett szakasz a Királynői Kamara északi oldalán kívül, egy szélességi körzetnél kezdődik. A reflexió a királynői kamarától körülbelül 30 méterre északra végződik. Ezért van egy elképzelés, hogy az itt lévő átjáró a vége felé néz, vagy derékszögben nyugat felé fordul. Jelenleg ezt, ebben az esetben, elektromágneses hullámokat használó kutatások nem tudták meghatározni.

A továbbiakban továbbfejlesztett detektáló eszközök alkalmazásával folytatják az átviteli módszer kutatását.
Az első felmérést követően a vízszintes járat padlóját az elektromágneses hullámok visszaverődésének módszerével vizsgálták. A frekvencia 80 MHz volt. Egy korábbi felmérésben 1,5 m-rel találtak egy üreget a padló alatt. Körülbelül 3 m-re terül el ettől a helytől északra, körülbelül 15 m-re északra a királynői kamarától, ahol a francia misszió fúrással végzett kutatásokat. A felmérés eredményeit a francia misszió abszolút graviméterrel megerősítette. Megerősítést nyert, hogy az üreg 2,5–3 m-rel szélesedett lefelé, és hogy homok volt benne. Ebben a szezonban kutatásaink azt is kimutatták, hogy a francia misszió fúrásakor a nagy lyuktól északra nincs üreg. Megerősítést nyert, hogy az üreg észak felől a 2. és 3. lyuk körül helyezkedik el. A lyukaktól délre eső területen azonban az üreg meglétét nem erősítették meg. Az üregben lévő homok létét 80 MHz-es antenna erősítette meg. Ebben a felmérésben a vízszintes járat keleti falát is elektromágneses visszaverődéses rendszer vizsgálta, de a fal mögött nem figyeltek meg szokatlan visszaverődést.

A francia misszió által felfedezett üreg várhatóan nyugat felé terjeszkedik. Ennek megerősítése érdekében a vizsgálatot az antenna 30, 45 és 60 fokos szögben történő megdöntésével hajtották végre. a nyugati fal alatt.

Mivel a megfigyelt kép alapján nehéz következtetést levonni, a fal és a padló találkozásánál tapasztalt felület erős visszaverő képessége miatt az eredmények a számítógépes elemzés befejezéséig nem értelmezhetők.

⑥ Földalatti kamra (első temetkezési kamra)

Ebben a felmérésben először a földalatti kamrát vizsgálták az elektromágneses hullámok visszaverésének módszerével.

Amint azt a 39. ábra mutatja, a mérővezetékeket a nyugati rész padlójára telepítették, ahol a felület állapota viszonylag jó
kedvező, és a déli, északi és nyugati falakon. A visszaverődés körülbelül 2 m széles és 2 m magas üreget jelez, amelyet körülbelül 3 m-re észleltek az északi fal nyugati részén belül. Ebben az irányban van a barlang csomópontja, amely a Nagy Galériától és a Csökkenő átjárótól húzódik. Nem célszerű azonban a reflexiót kereszteződésnek tulajdonítani. Lehetséges egy másik üreg. Jelenleg nem ismert, hogy ez az üreg mesterséges vagy természetes-e.

⑦ A Nagy Galéria északi bejárata és északi fala között

A Nagy Galéria északi bejárata és az északi fala közötti területet először ebben a felmérésben vizsgáltuk átviteli módszerrel. A francia misszió hipotézise szerint ebben a helyzetben van egy rejtett folyosó, amely közvetlenül az északi bejárattól vezet a Nagy Galéria felé. A távolság megközelítőleg 50 m. Ha volt folyosó és üreges tér, amint azt feltételezzük, az ebben a felmérésben használt 80 MHz-es elektromágneses hullámok áthaladtak.

Felállítottuk a vevők és adók antennáit, az északi bejáratnál lévő hídkő közelében, illetve a Nagy Galéria északi falán. A felmérést 7 ponton végezték (40. ábra).

Az elektromágneses hullámok behatolását azonban egyetlen pillanatban sem rögzítették. Bár a mérési pontokat választottuk, nem kellett őket az átjáró mindkét végén elhelyezni - spekulált. A kutatást hét mérési pontról végezték, amelyeket elegendőnek tartanak, hogy lefedjék szinte az összes olyan területet, ahol az állítólagos áthaladás feltételezhető. Ezért az elektromágneses hullámokat 30 fokos szögben továbbították. Ennek ellenére a felmérés eredményei meglehetősen negatívak voltak a francia csapat által feltételezett passzus létezését illetően. Mivel ez a felmérés volt az első átviteli módszereket használó felmérés, szeretnénk elkerülni az elhamarkodott következtetések levonását. Ezt az eredményt további kutatásokban fogjuk azonosítani és megerősíteni, fejlettebb berendezések felhasználásával.

⑧ A királyi kamra padlója és a királynői kamra mennyezete között.

A királyi kamra padlója és a királynői kamra mennyezete közötti teret az elektromágneses hullámok átvitelének módszerével vizsgáltuk (40. ábra). A távolság megközelítőleg 20 m. Mivel Japánban megerősítették, hogy a 80 MHz-es elektromágneses hullám képes behatolni legalább 20 m-re, a hullám várhatóan behatolt erre a távolságra. A valóságban azonban a gyapjú meggyengült és alig telt el, valószínűleg azért, mert a kövek ionizált sókat tartalmaztak, amelyet a turisztikai kilégzések és a talajvíz által okozott magas páratartalom okozott, amely a kapilláris jelenségek hatással volt a kövekre. Ennek eredményeként nem kaptak látható adatokat.

B) A Nagy Piramison kívül

① A második Cheops hajó

Az első felmérést az elektromágneses hullámok általi visszaverődés módszerével mészkőfedeleken végezték, amelyeket egy gödörbe tettek, ahol a második Cheops hajót kellett volna elhelyezni. Ekkor reflexióval figyeltek meg egy lehetséges üreget a fedelek alatt, átlagosan 1,7 m szélességgel. A 3 m vagy annál kisebb mélységben megfigyelt szabálytalan visszaverődést megítélve, nagyon sokféle anyag létezése volt lehetséges a tér ezen alsó részén. Hasonló eredmény született ebben a felmérésben, amelyben elektromágneses hullámot használtak
80 MHz frekvencia. Ezután egy amerikai misszió által az év októberében végzett ásatási felmérés során kiderült, hogy a hajóhoz felhalmozódott faanyag. Ez bizonyítja az elektromágneses hullámfelmérés pontosságát.

② A Nagy Piramis déli oldala

Az első kutatás során az elektromágneses hullámok visszaverődésének módszerével végzett felméréseket végeztek a Nagy Piramistól délre eső területen (41. ábra).Az üregre utaló visszaverődést a vizsgált terület nyugati részén figyeltük meg. Úgy tűnt, hogy az üreg körülbelül 3 m széles, 2 m hosszú és 3-5 m mély gödröt képvisel. Ebben a felmérésben a mérővezetékek kereszteződtek a 41. ábrán látható módon, és a vizsgálatot elektromágneses hullám segítségével hajtották végre. 80 MHz frekvenciával. A gödör megléte megerősítést nyert.

C) A Nagy Szfinx környéke

① A Nagy Szfinx hajótestétől északra fekvő terület

Az első felmérésben egy üregre utaló reflexiót figyeltünk meg 150 MHz hullámerősségű reflexiós módszerrel. Hasonló üreg volt a test déli részén. Ennek eredményeként spekuláltak egy alagút létezésére a szfinx teste alatt, északról délre. Ebben a felmérésben, ugyanitt, 80 MHz-es elektromágneses hullámok felhasználásával végeztek vizsgálatot. Ismét ugyanaz a reflexió figyelhető meg. Feltételezzük, hogy az üreg megléte a jövőben, tisztítás után megerősítést nyer. Ezenkívül ezen a ponton erős visszaverődést figyeltek meg, amely a test elejét keleti és nyugati részekre osztotta fel, ami jelezte a mészkő közötti rés lehetőségét, a kőzet alapja alatt.
② A Nagy Szfinx bal mancsától északra fekvő terület

Az első felmérés során elektromágneses felmérést végeztek ezen a területen. Kb. 7 m-re keletről nyugatra és körülbelül 15 m-re északról délre terjedő erős visszaverődést 1,5 m mélységben rögzítettek. Ebből a reflexióból feltételezték, hogy a mészkőtől eltérő valami létezik. Ebben a felmérésben mérővezetéket telepítettek és 80 MHz-es elektromágneses hullámot használtak. A jobb oldalon van egy olyan terület, ahol a visszaverődés különösen erős volt. A felmérésben elért eredmények tehát megegyeztek az előzővel.

③ A Nagy Szfinx elülső udvara

A Nagy Szfinx elülső udvara képezi azt az alapot, ahol a mészkőtömbök mesterségesen vannak elrendezve. Az első elektromágneses hullámos módszerrel végzett felmérésben viszonylag erős visszaverődést figyeltünk meg az elülső udvar alatt 1,5 m mélységben. A helyszín a Nagy Szfinx meghosszabbított tengelyében található, és egy üreg lehetőségére utal. Ebben a felmérésben reflektálási módszert alkalmaztak, 80 MHz-es elektromágneses hullám felhasználásával. A mérővezetékeket keletről nyugatra helyezték el. A reflexió nem volt szignifikáns az előző felméréshez képest. Megállapították, hogy az üreg megléte fúrás nélkül nem igazolható.

④ A Nagy Szfinx mancsai között

Az első felmérésben a Nagy Szfinx mancsai közötti területet a hullámvisszaverődés elektromágneses módszerével vizsgálták. Abban az időben, bár a szabálytalan visszaverődés intenzív volt, és a mérés nem volt elég pontos, feltételeztük, hogy az üreg 1 vagy 2 m mélységben létezik, és figyelembe vették az üreggel való kapcsolat lehetőségét is, az elülső udvar alatt. Ebben a felmérésben az előző felméréstől eltérő reflexiót kaptunk, amikor 80 MHz-es elektromágneses hullámot használtunk. Ezért a felmérést ismét más gyakorisággal kell elvégezni. Számítógépes elemzéseket végzünk a felmérés eredményeiről, valamint a felmérés és az előző eredményei közötti különbségről, 150 MHz-es elektromágneses hullámok felhasználásával.

⑤ A Nagy Szfinx nyugati terasza

Ezt a területet nem tárták fel. Ez a Nagy Szfinx környékén ritka. Ebben a felmérésben a földalatti területet elektromágneses hullám segítségével vizsgálták, a felszínről való visszaverődés módszerével.

Amint a 44. ábra mutatja, nyolc mérési vonalat telepítettek keletről nyugatra, 10-et pedig északról délre. Az így lefedett terület körülbelül 50 négyzetméter nagyságú volt. A keleti oldalon egy alapkőzet került elő a föld felszíne közelében. A nyugati oldalon, az alapkőzetben, elég mélyen fúrták. Ebből a vizsgálatból kiderül, hogy különféle szermaradványok maradnak a sivatag felszíne alatt. A IV. Thutmosz falai, a Baraize által a földcsuszamlások megakadályozása érdekében az ásatások során megépített falmaradványok és sok más szerkezet a föld alatt látszik. Ezen a területen feltárást végzünk, hogy feltárjuk a föld alatti viszonyokat, és egyúttal összehasonlítsuk az elektromágneses hullámok vizsgálatának és a tényleges feltárások eredményeit.
A roncsolásmentes kutatások hozzájárulása Giza történelméhez

Az eddigi felmérések során tudományos módszerekkel fedezték fel egy ismeretlen tér lehetőségét, például egy új átjárót a Királynői Kamara északi részén. Bár az ilyen üregek jelenlétéről a Nagy Piramison belül és az üreg által történő felismerésről tárgyaltak, a hipotézist tudományosan nehéz igazolni. Ezért ezeket a lehetőségeket nem fogadták el széles körben tudományos és történelmi véleményként. Most azonban tudományos módszerek alapján megbecsülhető e terek elhelyezkedése és kiterjedése. Mostantól vitát kell folytatni erről a kérdésről.

A Cheops-piramis és más piramisok esetében figyelembe kell venni ezen ismeretlen üregek jelenlétét. Ezt követően ki kell javítani az egyiptomi piramisok értelmezésére vonatkozó általános elméleteket. Az ókori Egyiptom számos vallási épületének szimmetrikus szerkezete van. Ha megnézzük a királynői kamrát, azt a szakaszot, amely a feltételezések szerint a királynői kamara északi oldaláról folytatódik, akkor az előző felmérés és ez a felmérés szimmetrikus helyzetét veszi fel, tekintettel a már meglévő átjáróra, amely a királynői kamarából származik. Ez a szerkezet később, a Nagy Piramis szimbolikája alapján magyarázható, amelyet az építészettörténet értékelése tárgyal.

Az első és a második vizsgálat feltárta, hogy a Nagy Szfinx körül eddig ismeretlen üregek vannak, és a szerkezetek a szokásosnál összetettebbek. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a Nagy Szfinxet egy alapkőzet feltárásával építették, nehéz meghatározni egy adott király uralkodását, amelyben épült. További kutatások elvégzésével olyan helyen, ahol erős visszaverődést figyeltek meg, és ismeretlen periférikus helyeken, felfedezik annak lehetőségét, hogy megtalálják a kulcsot annak életkorának meghatározásához. A felmérések azt is tisztázták, hogy a Nyugati teraszon végzett kutatások révén ásatások történtek a Nagy Szfinx déli oldalán. Az ezen a területen végzett ásatások az életkorára is utalnak.