Fizikai rejtélyek: Gravitáció

36 03. 02. 2017
Exopolitika, történelem és spiritualitás 6. nemzetközi konferenciája

Gravitáció nélkül az általunk ismert Univerzum nem létezne. Mechanizmusa még nem teljesen ismert. Első pillantásra egyértelműnek tűnik: együtt tart minket a Földön, a pályájukon lévő bolygókat és a galaxisokat.

Azt, hogy az anyagi testek vonzzák egymást, már Isaac Newton is felismerte a 17. század végén. Einstein relativitáselmélete szerint azonban ez egy kicsit bonyolultabb:  A gravitáció nem hat közvetlenül az alanyok között, de a test tömege csak a teret és az időt deformálja. Ezért az univerzumban mélyedések és kidudorodások vannak. A test depressziókat okoz, amelyek tömegvonzásként nyilvánulnak meg. Ennek az elméletnek a tesztelésére a tudósok úgynevezett gravitációs hullámokat keresnek. Gyorsított tömeggel kell kibocsátani. Fénysebességgel terjed a térben.

Az energiahordozó részecske léte szintén megmagyarázatlan marad, ahogy a másik három alapvető fizikai erő esetében is. Egyes elméletek feltételezik az ún gravitonok. Mivel azonban az átvitt teljesítmény nagyon alacsony, lehetetlen volt ténylegesen bizonyítani a létezést graviton. Hogy miért olyan gyenge a gravitáció a másik három alapvető erőhöz képest, azt a tudósok sem tudják bizonyítani. Ez a fizikai modellekben is komoly problémákat okoz. Ezek mind megválaszolatlan kérdések.

A gravitáció egyelőre rejtély és az is marad!


[Utolsó frissítés]

Állvány: A tudósok gravitációs hullámok rögzítésére tett erőfeszítései végül 2015-ben fejeződtek be, több évtizedes sikertelen kísérletek után, amikor szeptemberben és decemberben sikerült megörökíteniük a gravitációs hullámokat a LIGO műszerrel. Addig csak közvetett csillagászati ​​megfigyelések voltak, ahol a gravitációs hullámok kibocsátása nagyon pontosan magyarázta a neutroncsillag-rendszerekben megfigyelhető energiaveszteségeket.

A LIGO kísérlet még nem teszi lehetővé a hullámok terjedési irányának meghatározását. Csupán két munkahelyből áll, amelyek az Egyesült Államok másik végében találhatók, de három munkahelyre van szükség az irány meghatározásához. Jobb megfigyelések várhatók, ha egy másik detektort teljesen máshova csatlakoztatnak (a távolság szerepet játszik). Németország, Ausztrália és India dolgozik az új detektorokon.

Fizikai rejtélyek

A sorozat egyéb részei