Több mint 30 éve atomerőmű-baleset történt Csernobilban, az akkori Szovjetunió területén. A nemzetközi INES skálán a legmagasabb 7-es besorolással jelölték. Az egyetlen másik ilyen fokú baleset a fukusimai baleset volt (2011). A csernobili erdő változik és teljesen más formát ölt, mint a baleset előtt volt. Az egyik projektben a tudósok a csernobili erdő ökoszisztémáját vizsgálják, és valóban meglepődnek az eredményeken.

A vizsgálat célja annak kiderítése volt, hogy milyen állatfajok fordulnak elő ezen a területen, és mi a bőségük. A felmérés eredményei óriási választ kértek a biológusoktól. Kiderült, hogy három évtized után az állatok száma nem csak csökkent, hanem éppen ellenkezőleg, az egyes populációk jelentősen megnőttek. Ma ezen a területen szarvas és őz, jávorszarvas és más magas fajok legelnek. A farkasok populációja jelentősen megnőtt, amire korábban ezeken a részeken nem volt példa.

Valóban sugárzik egy "eltemetett kutya"?

A tudósok véleménye szerint a helyi állatfajok populációinak ilyen növekedésének oka valójában nem a sugárzás, hanem alapvető tényező szerintük az emberek hiánya.

Ismeretes, hogy a sugárzásnak általában ellentétes hatása van. A legtöbb esetben a reproduktív szervekre hat, és az állat utódok nélkül elpusztul. De a csernobili tudósok munkájának eredményei sokkolták az egész világot.

A csernobili szarvas és az elk nemcsak túlélte, hanem számos utódot gondozott, köztük háromfejű vagy láb nélküli egyedeket is. Állattal a fogyatékkal élők a tudósok nem találkoztak. Ez azt jelenti, hogy a Csernobil erdő lakói egészséges és termékeny egyének, akiknek jól megy.

Felemelő a biológusok körében

Časopis Current Biology cikket közölt, amely leírja, hogy a csernobili erdőben nemcsak széles körben elterjedt fajok éltek túl, hanem veszélyeztetett fajok is, például az európai hiúz.

A kutatók azt is megállapították, hogy a környéken volt egy barna medve, amely utoljára körülbelül 100 évvel ezelőtt jelent meg ezeken a helyeken. Ezenkívül vaddisznó, farkas és rókák populációit is tanulmányozták.

A Portsmouthi Egyetem professzora, Jim Smith becslései szerint Csernobilban természetesen kialakult egy természetes rezervátum az emberi tényező hiánya miatt.

Nyilvánvaló, hogy a sugárzás hatása nem volt pozitív hatással az állatokra, de tapasztalatból már tudjuk, hogy az emberek sokkal nagyobb mértékben képesek alkalmazni találat.

És ezzel még nincs vége

Néhány évvel ezelőtt a csernobili farkasok annyira megsokasodtak, hogy új területek felkutatására indultak. 2013-ban a belorusz vadászok (a kormány utasítására) farkasokat kezdtek lövöldözni, amelyek nagyobb csomagokban kezdtek megjelenni a déli határon.

Jelenleg a Csernobil erdőben 40 kamera van telepítve, amelyek figyelemmel kísérik az eseményeket, és amelyekből a tudósok elemzik az eredményeket. Különösen a hiúzok, a bölények, a vadlovak és a medvék érdeklik őket.