A vadászok és gyűjtögetők napjaiban az élet könnyebb volt

24. 06. 2019
Exopolitika, történelem és spiritualitás 6. nemzetközi konferenciája

És erősebb emberi csontokat találtak antropológusok.

Mi emberek szeretjük azt gondolni, hogy civilizációnk progresszív, de az ősi leletek nem feltétlenül értenek egyet. Úgy tűnik, hogy minden modern technológiánk, hosszabb élettartamunk és nagyobb agyunk ellenére vannak bizonyos hátrányai a vadászok és gyűjtögetők régi közösségeihez képest. A vadászó-gyűjtögető életmódnak a gazdák mozgásszegény életmódjára való cseréjére, amely körülbelül tizenegyezer évvel ezelőtt keletkezett, legalább két hátránya volt: Kevesebbet élünk és sokkal kevesebb szabadidőnk van.

A mezőgazdaságra való átállás a neolit ​​forradalom idején történt, amely a Közel-Keletről terjedt át Európába. Abban az időben az emberek - nomádok - több helyen kezdtek élni, és olyan területeken dolgoztak, amelyek ételt szolgáltattak.

A 2014-es tanulmányok azt mutatják: "Amikor az emberek megszűnnek vadásznak és gyűjtögetőnek lenni, csontjaik törékennyé válnak." A biológiai antropológusok tanulmányozták az őshonos emberek és a főemlősök csontjait, és összehasonlították őket a modern emberek csontjaival. Csontjaink sokkal vékonyabbak és könnyebbek. A tudósok úgy gondolták, hogy a csontjaink így fejlődtek, amikor egy egyenes ember (Homo erectus) elhagyta Afrikát. Ez körülbelül kétmillió évvel ezelőtt történt. Úgy gondolták, hogy a könnyebb csontok megkönnyíthetik az akkori emberek számára az új kaland megtalálását. Kisebb súly esetén nagyobb távolságokat engedhettek meg maguknak.

Csökkent fizikai aktivitással a csontok gyengülnek

Az ókori feljegyzések azonban Habiba Cherchir biológiai antropológus, a Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum meglepetésére, teljesen más valóságot mutattak. A Nemzeti Közszolgálati Rádiótól:

"A könnyített csontok csak körülbelül 12 000 évvel ezelőtt kezdtek megjelenni. Ebben az időben csökkent az emberek fizikai aktivitása, amikor felhagytak nomád vadászatukkal és gyűjtögető életükkel, és a mezőgazdaság felé fordultak. "

Amikor a kutatók mintegy 1000 évvel ezelőtt megnézték a történelmet, azt találták, hogy a mezőgazdasági településeken élő emberek csontjai nem voltak olyan erősek vagy sűrűek, mint a korábbi időkből származó emberek csontjai. A viszonylag letelepedett gazdaközösségek nem rendelkeztek annyi fizikai aktivitással és mozgással, ezért csontjaik másképp fejlődtek.

A Cambridge-i Egyetem új tanulmányai azt mutatják, hogy a mezőgazdasági életmód nemcsak törékenyebb csontokhoz vezetett, hanem megerőltetőbb életmódot is eredményezett. A cambridge-i antropológusok Agta Fülöp-szigeteki törzs embereivel, nomád modern őshonos vadászokkal éltek - gyűjtögetőkkel, akiknek kultúrája a modern vállalatok megjelenésével és a gazdasági változásokkal eltűnik. Ez az ősi kultúra kénytelen áttérni a mezőgazdasági életmódra.

Szörfözés, utazás és az Agta törzs: Útban annak felfedezéséhez, hogy mit jelent mindent megváltoztatni

Bár az Agta törzs élete rendkívüli kihívásokkal néz szembe, a cambridge-i tudósok azt találták, hogy a még vadászként és gyűjtögetőként élő egyének heti tíz órával kevesebbet dolgoznak, mint azok, akik a mezőgazdaságra váltottak. Az Agta törzs vadászainak csak heti 20 órában kell dolgozniuk a túléléshez, de azoknak, akik már átálltak a mezőgazdaságra, teljes 30 órát kell dolgozniuk. A szabadidő kiesése leginkább a törzsben élő nőket érintette - derül ki a tanulmány kivonatából. Régen fele annyi szabadidejük volt.

"Megállapítottuk, hogy azok az egyének, akik több tevékenységet végeznek, mint ételt keresnek, több időt töltenek otthonuktól távol, és lényegesen kevesebb szabadidejük van. Ez a különbség nagyrészt annak köszönhető, hogy megváltozott azoknak a nőknek az időzítése, akik sokkal több időt töltenek mezőgazdasági tevékenységgel a táboron kívüli különböző területeken. "

Egy új tanulmány azt sugallja, hogy a gyűjtögető vadászok órákon át veszítik szabadidejüket, amikor gazdává válnak. Tehát a mezőgazdaság haladásnak tekinthető-e?

A mezőgazdaságra való áttérés nem volt menekülés az igényesebb életmód elől

Dr. Mark Dyble, az Agta törzsnél élő kutató megjegyezte, hogy ez a megállapítás ellentmond annak az elképzelésnek, hogy a mezőgazdaságra való áttérés az igényesebb életmód elől való menekülés lenne.

"A takarmányozásból a mezőgazdaságba való átmenet hosszú ideig előrelépésnek tekinthető, amely lehetővé tette az emberek számára, hogy elkerüljék a kihívásokkal teli és bizonytalan életmódot" - mondta dr. Dyble. "De miután az antropológusok elkezdtek dolgozni a vadászok és vadászok között, és megállapították, hogy az étkezési vadászok valójában meglehetősen sokat élvezik szabadidejüket, elkezdték megkérdőjelezni ezt a hipotézist. A megszerzett adatok egyértelmű bizonyíték erre. "

Mindez kérdést vet fel

Miért jöttek létre egyáltalán az első gazdák, ha ez sokkal több munkát jelentett? Egyes szakértők úgy gondolják, hogy az idők folyamán egyre nagyobb közösségeket kellett támogatni. Miután az emberek elkezdtek gazdálkodni és mozgásszegényebbé váltak, egy nagyobb közösség számára nehéz volt vagy lehetetlen visszatérni az előző életmódhoz. Eközben a vadászó-gyűjtögetőknek több ideje volt megosztani barátaikkal és családjukkal az alapvető készségeket, szokásokat és kultúrát.

A Dinapigue-i ​​Salulog Dibulo törzs őshonosának, Isabel-nek íjja a célt célozza meg a Dinapigue legjobb íjászának versenyében. A Dinapigue agta törzsei hagyományosan vadászat céljából használták íjukat és nyílvesszőiket.

Azt gondolhatnánk, hogy a vadászó-gyűjtögetők élete csak szórakozás. De az agta életmódot ma már számos egészségügyi probléma fenyegeti, például tuberkulózis, lepra, tüdőgyulladás és alkoholizmus. Vándor nemzetként nincs igényük a vadászatra szánt földre, és az gyorsan eltűnik. Nyelvük és kultúrájuk eltűnik, még akkor is, ha a nyilvánosság és a kormány támogatását kérik. További információ az Agtáról vagy az Aetáról.

Könyvtipp eshop Sueneé Universe

Wolf-Dieter Storl: Sámán technikák és rituálék

A kőkorszakig visszanyúló sámáni technikák és rituálék a modern ember számára is megnyithatják az utat a spirituális dimenziók felé. A szerző teljesen gyakorlati kérdésekkel foglalkozik: Mikor és milyen okból hajtották végre a rituálét? Milyen rituális tárgyakat és milyen segédanyagokat és füstölőket használtak? Milyen volt a rituálé megfelelő helyének és pillanatának kiválasztása? A sámán rituálék egy út a mai ember számára, egy út, amelyen megnyitja a lelkét, és amely a "kitöltött idő dimenziójának" küszöbéhez vezet.

Wolf-Dieter Storl: Sámán technikák és rituálék

Hasonló cikkek