Csernobilban találtak egy szivacsot, amely sugárzást fogyaszt

02. 03. 2020
Exopolitika, történelem és spiritualitás 6. nemzetközi konferenciája

Csernobil falait furcsa gomba borítja, amely a sugárzásnak köszönhetően valóban táplálkozik és szaporodik. 1986-ban rutinszerű reaktorteszteket hajtottak végre a csernobili atomerőműben, amikor valami szörnyűség történt. A történelem legsúlyosabb nukleáris baleseteként leírt esemény során két robbanás robbantotta fel az erőmű egyik reaktorának tetejét, és az egész környéket és környékét hatalmas mennyiségű sugárzás érte, ami a helyet alkalmatlanná tette az emberi élet számára.

Öt évvel a katasztrófa után a csernobili reaktor falát szokatlan szivacsok borították. A tudósokat meglehetősen zavarba hozta, hogy a gomba miként tud túlélni egy olyan területen, amelyet olyan erősen szennyezett a sugárzás. Végül rájöttek, hogy ez a gomba nem csak a radioaktív környezetet képes túlélni, de úgy tűnik, nagyon jól boldogul is benne.

A csernobili tiltott terület, amelyet a csernobili nukleáris reaktor körüli kizárási zóna néven is ismertek, amelyet a Szovjetunió röviddel az 1986-os katasztrófa után hirdett ki.

A Fox News jelentése szerint a tudósoknak még tíz évbe tellett a gomba tesztelése, hogy gazdag legyen benne melanin, ugyanez az emberi bőrben található pigment, amely segít megvédeni az ultraibolya napfénytől. A melanin jelenléte a gombákban lehetővé teszi számukra a sugárzás elnyelését és egy másik típusú energiává alakítását, amelyet aztán felhasználhatnak a növekedéshez.

A csernobili atomreaktor belsejében.

Nem először jelentenek ilyen sugárzást fogyasztó gombákat. Jekatyerina Dadachova, az Albert Einstein Orvostudományi Főiskola nukleáris vegyésze szerint magas melaningomba spórákat fedeztek fel a korai kréta korszakokban, amikor a Földet "mágneses nulla" érte, és a kozmikus sugárzásokkal szembeni védelme jelentős részét elveszítette. New York-ban. Ugyanazon egyetem mikrobiológusával, Arthur Casadevallal együtt 2007-ben publikálták a gombákról szóló kutatásokat.

A csernobili zeneiskola elhagyott belseje.

A Scientific American cikke szerint három különböző típusú gomba elemzését végezték. Munkájuk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a melanint tartalmazó fajok képesek nagy mennyiségű energiát elnyelni az ionizáló sugárzásból, majd átalakítani és felhasználni növekedésükhöz. A fotoszintézishez hasonló folyamat.

Különböző típusú gombák.

A csapat megfigyelte, hogy a sugárzás megváltoztatja a melanin molekulák alakját az elektron szintjén, és hogy azok a gombák, amelyek természetes melaninréteggel rendelkeznek, és más tápanyagok hiányoznak, valóban jobban teljesítenek magas sugárzású környezetben. Ha a gombák támogathatóak lennének a melaninhéj növekedésében, akkor jobban járnának nagyobb sugárzással rendelkező környezetben, mint azok a spórák, amelyek nem rendelkeznek melaninnal.

A melanin úgy működik, hogy elnyeli az energiát, és segít a lehető leggyorsabban eloszlatni. Ezt teszi a bőrünkben - elosztja a nap ultraibolya sugárzását, hogy minimalizálja a szervezetre gyakorolt ​​káros hatásait. A csapat a gombákban betöltött funkcióját egyfajta energiatranszformátor tevékenységeként írja le, amely csillapítja a sugárzás energiáját, így a gomba hatékonyan felhasználhatja azt.

10 fantasztikus gomba szuperhatalom.

Mivel az a tény, hogy a melanin védelmet nyújt az UV sugárzás ellen, már ismert volt, nem tűnik olyan hatalmas lépésnek, hogy elfogadjuk azt az elképzelést, hogy az ionizáló sugárzás hatással lenne rá. Más tudósok azonban nem értettek egyet azonnal ezzel, azt állítva, hogy a vizsgálat eredményei eltúlozhatnak, mert a vizsgált gélek, amelyekben nincs melanin, nem tudnak boldogulni magasabb sugárzási környezetben. A szkeptikusok szerint ez nem egyértelmű bizonyíték arra, hogy a melanin ilyen körülmények között elősegítené a növekedés stimulálását.

Melanizált gombafajtákat találtak Fukushimában és más nagy sugárzású környezetekben, az Antarktisz-hegységben, sőt az űrállomáson is. Ha ezek a fajták is radiotrópok, akkor ez arra utal, hogy a melanin valójában klorofillként és más energiát gyűjtő pigmentként működhet. További kutatásokra lesz szükség annak megállapításához, hogy a radioaktív területek megtisztításán kívül van-e más gyakorlati felhasználási lehetősége a csernobili szivacsnak.

Hasonló cikkek