A régészek bizonyítékokat fedeztek fel Argentínában az ősi emberi létezésről. Körülbelül 40 000 éves, jól megőrzött emberi maradványokat fedeztek fel. Ezek az emberi csontmaradványok nemcsak a legrégebbiek Argentínában, de talán a legrégebbi emberi maradványok is, amelyeket valaha Dél-Amerikában fedeztek fel.

A Carlos Ascher professzor vezette régészcsoport felfedezte az emberi létezés legrégebbi bizonyítékát Argentínában. A felfedezés Catamarca tartomány Antofagasta de la Sierra városában történt.

40 000 évvel ezelőtt egy embercsoport élt Catamarca északnyugati része és Salta egy része között.

Időbe fagyott létezés

Nem ismert, mennyi ideig tartózkodtak Argentína északnyugati részén, de nyomaikat a sivatagban őrizték meg több mint 3500 tengerszint feletti magasságban. Antofagasta de la Sierra csaknem 600 kilométerre északra található Catamarca városától. Az éghajlat itt hideg és száraz, a minimumhőmérséklet 0°C alatt van. Ezek a feltételek voltak az előfeltételei annak, hogy a maradványok nagyon jó állapotban maradjanak. Mintha megfagyott volna az időben.

A régészeti munka kiterjedt volt. A régészek a Punilla folyó felső szakaszának 4 kilométeres szakaszát fedezték fel egy kis szurdokban, amelyet Cacao néven ismernek. A nagyszámú műalkotást és különféle kőépítményeket tartalmazó barlangra összpontosítottak. Ezen a helyen két levágott hajtincset, valamint vágáshoz és kaparáshoz használt kőeszközöket találtak. Rézfülbevalók és a csontváz részei (teljes bordák és fogmaradványok) is előkerültek.

A felfedezés előtt a tudományos közösség azt állította, hogy az emberiség létezésének legkorábbi bizonyítéka a területen 10 000 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A felfedezés azonban új betekintést nyújt a térség emberi populációjába, és mindent megváltoztat, amit Dél-Amerikáról tudni véltünk. A csontvázmaradványok életkorának ellenőrzését az USA-ban két speciális laboratóriumban (Arizonában és CAIS-UGA-ban) végezték radiokarbon módszerrel.

Jorge Martinez, a Tucumán Nemzeti Egyetem régésze és a CONICET Társadalomtudományi Intézetének kutatója elmondta:

„Eddig Argentínában az emberi létezés legrégebbi nyomait Buenos Aires tartományban találták meg, és 14 000 éves múltra tekintenek vissza. Latin-Amerika legrégebbi emberi maradványait Piedra Furadában (Brazília) találták meg. Ezek a maradványok 27 000 és 30 000 év közöttiek.”

Martinez azonban meg van győződve arról, hogy a Brazíliában felfedezett csontvázmaradványok erősen ellentmondásosak. A keltezésük meghatározásának módját illetően ellentmondás van.

A DNS-vizsgálatok többet fognak feltárni

Martinez alig várja, hogy információkat kapjon a DNS-vizsgálatokból Argentínában felfedezett csontvázmaradványokról. Csak ezután derül ki, hogy kik voltak ezek az emberek, és melyik genetikai vonalhoz tartoznak.

„Az uralkodó elmélet szerint Amerika népe Ázsiából érkezett a Bering-szoroson túlra, és négy nagy genetikai vonalhoz tartoznak. Ezt a véleményt szeretnénk megerősíteni vagy cáfolni. Azt is felfedezhetjük, hogy teljesen más eredetűek.