Mennyei utak az ókori Mezopotámiában (6. rész)

06. 02. 2020
Exopolitika, történelem és spiritualitás 6. nemzetközi konferenciája

Repülő templomok illusztrációja

A repülő templomokat azonban nemcsak az ókori szövegek írják le, hanem ábrázolják is őket, különösen az ősi akkád kori záróhengereken. Szárnyas templom vagy szárnyas ajtó motívuma, amely ebből az időszakból a vésett művészet egyik legtitokzatosabb motívuma. A pecsételő görgők motívumai általában egy „templomot” ábrázolnak, amelyet egy bika hátuljára helyeznek, aki egy trónon ülő ember előtt térdel. A templom felső részén, a bal és a jobb oldalon szárnyak vannak, és legfeljebb négy kötél vezet belőle, amelyeket a fejükön viselő, szarvas sisakot viselnek az emberek, akik istenségeket jelölnek. A trónon ülőt szintén szarvas korona koronázza meg, és az egész jelenetet csónak vagy növényi elemek ábrázolása egészíti ki.

Az akkád kori záróhenger szárnyas templomot ábrázol

Hagyományosan a téglalap alakú szárnyas szerkezetet templomnak vagy kapunak nevezik a régebbi és későbbi metszetek és pecsétek lenyomatainak hasonló ábrázolása alapján, de vannak olyan vélemények is, hogy dobozról van szó. A templomot ábrázoló régebbi pecsétek példaként megemlíthetünk néhány pecsétet az Uruck-korszakból (kb. Kr. E. 3300). Vannak olyan ábrázolások is arról a székről, amelyen az istenek ülnek, az úgynevezett „isteni közönséget” ábrázoló egyes jelenetekben, amelyek hasonlóak a pecséteken látható templom homlokzatához.

A hajó motívumának néha megjelenő jelentősége közvetlenül az istenek menetéhez köthető. Sok szöveg leírja azokat az isteneket, akik hajók segítségével látogatták meg egymást, és Nanna-Suen Utazása Nippurba című kompozíciójában egy ilyen hajó építését közvetlenül leírják. Reinhard Bernbeck, az asszirológia német professzora többek között az alvilágba vezető útjával köti össze, amelyet jelezhet egy felirat, amely a zsoltárok (gála) énekesét jelöli az egyik pecséten. De a hajó motívuma szimbolizálhatja az égi bárkát, a ma-anna-t, amelyen Inanna istennő repült, vagy Enki titokzatos hajóját, amelyen keresztül a tengerek és folyók vizein barangolt. Fontos azonban, hogy az akkád kori pecsétgörgőkön megörökített teljes kompozíció olyan szárnyas tárgy benyomását kelti, amely felfelé mozog az ég felé, a mezopotámiai istenek, égi lények székhelye felé.

Jiroft kultúra (Irán délkeleti részén) zacskó alakú tárgy, amely a templom homlokzatát ábrázolja

 

A királyok a mennybe emelkednek

Egyes tudósok a szárnyas templom motívumát Ethan mítoszával hozzák összefüggésbe, aki sason szállt fel a mennybe, hogy megszerezze az élet növényét és nemzette utódját. A pecséten található motívum ábrázolhatja "az uralkodó mennybe emelkedését", amelyet egyes sumér szövegekben gyakran leírnak. Például egy Shulgi király uralkodásának utolsó évéből származó adminisztratív diagram azt állítja, hogy amikor "Shulgi felment a mennybe", a rabszolgákat hét napra felszabadították a munkából. Hangsúlyozni kell, hogy az ókori sumérok vallásában az a hely, ahová a halottak lelkei jártak, a távoli hegyekben volt (a sumír KUR kifejezés a hegyet és a halottak birodalmát egyaránt jelenti), valamint a babiloni hagyományban közvetlenül a föld alatt. A mennybe jutás tehát kivételes esemény lehetett, amelyet az istenített uralkodóknak tartottak fenn, akik akár haláluk után, akár életük során csatlakoztak a mennyben lévő istenekhez. A probléma azonban az, hogy Shulgi király az Ur III néven ismert időszakban uralkodott, mintegy 100 évvel az ó-akkád időszak vége után. Mezopotámia első istenített uralkodója, Naram-Sin azonban az akkád korszakból származik, akinek nevét halhatatlanság érte el a híres sztélának köszönhetően, amelyen ábrázolják, hogy felemelkedik egy kúpos tárgyhoz, amely felett három égitestet ábrázolnak. Így lehet az első király, aki felemelkedik a mennybe, és befogadják az istenek közösségébe. A kérdés továbbra is fennáll, milyen szerepet játszott a kúpos tárgy, amelyet a szakértők hegynek tartanak, de valójában a csillagokból származó ősi látogatók kozmikus kapszuláját képviselheti a mennybe emelkedéskor?

Egy tömítőhenger lenyomata Etana király motívumával, amely sason repül

Így a bemutatott szárnyas doboz vagy szerkezet jelentheti az uralkodó mennyországba jutásának eszközét. Indokolt feltételezni, hogy a hagyományos sumér társadalom rituálé formájában is megemlékezett erről az eseményről, és a pecséteken megjelenített kép éppen egy ilyen szertartást ábrázol. A mezopotámiai uralkodókról és a mennybe szálló hősökről e sorozat külön részében lesz szó részletesebben.

A repülő templomok fenti példái alapján egyértelmű, hogy a Vimans nevű indiai repülő városok és paloták ötlete nem egyedülálló az ókori irodalomban. Ellenkezőleg, úgy gondolom, hogy más nemzetek szövegeinek részletesebb tanulmányozása során hasonló utalásokkal találkozhatunk, mint az indiai és a sumér irodalomban. A sorozat következő részei magukra az istenekre a mennyből a Földön való leszállásra és kisebb gépekben való repülésre összpontosítanak.

Mennyei utak az ókori Mezopotámiában

A sorozat egyéb részei