Megtanulhatjuk a kreativitást? Kreatív teszt George Land a következő eredményeket hozta:

1968-ban George Land egy kutatási tanulmányt vezetett, amelyben 1, a Head Start programba beiratkozott három és öt év közötti gyermek kreativitását tesztelték. Ez ugyanaz a kreativitásteszt, amelyet a NASA tervezett, hogy segítsen kiválasztani az innovatív mérnököket és tudósokat. Az értékelés olyan jól sikerült, hogy úgy döntöttek, gyerekeken is kipróbálják. Ugyanazokat a gyerekeket tesztelték újra 600 évesen, majd 10 évesen. Az eredmények elképesztőek voltak.

Öt éves teszteredmények: 98%
Vizsgálati eredmények 10 éveseknél: 30%
Vizsgálati eredmények 15 éveseknél: 12%
Ugyanezt a tesztet 280 000 felnőttnél végezték el: 2%

– Arra a következtetésre jutottunk, írta Land, "hogy a kreatív viselkedést nem tanítják az iskolákban."

Dr. Land azt mondja, hogy a gondolkodásnak két típusa van: konvergens és divergens.

• Konvergens gondolkodás a kritikus gondolkodás és az ötletek értékelésének képessége, amely tudatos gondolkodásunkban megtörténik.
• Eltérő gondolkodás az a képesség, hogy a semmiből új ötleteket képzeljünk el, ez az a képesség, hogy kreatívak legyünk, és ez történik tudattalan gondolkodásunkban.

Dr. Land kijelenti, hogy ezt a kétféle gondolkodásmódot nem mindenki használhatja egységesen, de az iskolarendszer arra tanít bennünket, hogy ennek így kell lennie, ami arra készteti a gyerekeket, hogy az egyik gondolkodásmódot felszámolják a másikkal. Annak érdekében, hogy a gyerekek lehetőséget kapjanak kreatív képességeik megőrzésére, dr. Land hangsúlyozza, hogy a gyerekeket nem szabad arra késztetni, hogy elméjüket ilyen konfliktusos módon használják.

Dr. Land azt mondja: "Ha belenézünk az agyba, azt tapasztaljuk, hogy a neuronok harcolnak egymással, csökkentve az agy képességeit, mert folyamatosan ítélkezünk, kritizálunk és cenzúrázunk. Ha félelemmel dolgozunk, az agynak egy kisebb részét használjuk, de amikor kreatív gondolkodást alkalmazunk, úgy tűnik, hogy az agy felvillan."

Miért nem olyan kreatívak a felnőttek, mint a gyerekek?

A kreativitás többnyire szabályokban és előírásokban volt rögzítve. Az oktatási rendszerünket kialakították a több mint 200 évvel ezelőtti ipari forradalom idején, hogy képezzenek minket, jó munkásnak lenni és követni az utasításokat.

Tanítható a kreativitás?

Igen, a kreativitás elsajátítható. Nem előadásokon ülve, hanem tanulással, kreatív ötletek alkalmazásával. Íme egy absztrakt egy tanulmányból a kreativitástréning hatékonysága.

Az elmúlt fél évszázad során számos olyan oktatási programot javasoltak, amelyek a kreativitás fejlesztésére összpontosítottak. Ezeknek a megfigyeléseknek az oktatási és képzési beavatkozásokon keresztül történő kreativitás fejlesztésére gyakorolt ​​hatásait, valamint a jövőbeli kutatási irányokat tárgyaljuk.

A kreativitás fejleszthető készség. A kreativitás az alapismeretekkel, egy tudományág elsajátításával és egy gondolkodásmód elsajátításával kezdődik. Kísérletezéssel, feltárással, feltevések megkérdőjelezésével, képzelet felhasználásával és információk szintetizálásával tanultunk kreatívnak lenni.

Kreativitás oktatása az IBM-nél

Minden nagy vezető kreatív. Ha a kreativitás tanulható, hogyan valósul meg?

1956-ban Louis R. Mobley ráébredt, hogy az IBM sikere azon múlik, hogy a tanári vezetők kreatívan gondolkodnak-e, semmint megtanulják-e olvasni a pénzügyi jelentéseket. Következésképpen az IBM Executive School e hat felismerés alapján épült fel.

Először is, az olyan hagyományos tanítási módszerek, mint az olvasás, az előadás, a tesztelés és a memorizálás, rosszabbak, mint haszontalanok. Ez valójában az ötletek bemutatásának kontraproduktív módja. A legtöbb oktatás az ellátásra összpontosít válaszol lineáris lépésben. Mobley rájött, hogy a kreativitás kulcsa az követelmény gyökeresen más kérdéseket nem lineáris módon.

Mobley második felfedezése, hogy a kreativitás több nem tanulni mint folyamat tanítás .
Az IBM Executive School célja nem az volt, hogy további feltevéseket adjon hozzá, hanem a meglévő feltételezések finomítását. Az "elsöprő tapasztalatnak" kitéve az IBM vezetőit gyakran felháborította, hogy kínos, frusztráló, sőt dühítő helyzetekben elvesztették komfortzónájukat. Kitenni az ügyvezető egóját az ilyeneknek megalázó volt némi kockázat a tapasztalatban, de Mobley vállalta, hogy a menedzserek tanuljanak."Hú, még soha nem gondoltam ilyesmire", ami a kreativitás születése.

Harmadszor, Mobley rájött erre nem tanítunk legyen kreatív. Nekünk kell állapot kreatív emberek. A haditengerészeti újonc egy kézikönyv elolvasásával tanul tengerésznek. A kiképzőtábor megaláztatása által lesz tengerész. Ahogy a hernyóból pillangó lesz, az is az átalakult a tengerésznek. A Mobley's Executive School egy tizenkét napos tapasztalati alapozó tábor volt. Óráknyi előadást és könyvet felcseréltek rejtvényekre, szimulációkra és játékokra. A pszichológusokhoz hasonlóan Mobley és munkatársai mindig olyan kísérleteket dolgoztak ki, ahol a „nyilvánvaló” válasz sosem volt elég.

Mobley negyedik meglátása az, hogy a kreatívvá válás leggyorsabb módja az ülni kreatív emberekkel – anélkül bármennyire is hülyének tartanak minket. Korai kísérlet az irányított káoszban. Az IBM Executive School rendszertelen, strukturálatlan környezet volt, ahol a peer to peer interakció előnyei többnyire informálisak és azonnaliak voltak.

Ötödször, Mobley azt találta, hogy a kreativitás szorosan összefügg az önbizalommal. Lehetetlen legyőzni az előítéleteket, hacsak nem tudjuk, hogy megvannak, és Mobley iskoláját egyetlen nagy tükörnek tervezték.

Végül, és ami talán a legfontosabb, Mobley megengedte tanítványainak, hogy hibázzanak. Minden nagyszerű ötlet több száz rossz ötlet talajából nő ki, és a legnagyobb ok, amiért legtöbbünk soha nem éli ki kreatív potenciálját, az a félelem, hogy őrültnek gondolják. A Mobley számára nem voltak rossz ötletek vagy még rosszabb ötletek, csak a még jobb ötletek építőkövei.

„Mobley belátása igaz számomra, bár kerülném a kreativitás elsajátítására irányuló eszeveszett megközelítését. Vannak olyan módszerek a kreativitás felszabadítására, amelyek nem járnak azzal, hogy az alanyokat pszichológiailag megalázó kiképzőtáborba helyezzük. A kreatív tanulás hasonló a sport tanulásához. Gyakorlatilag ki kell fejleszteni a megfelelő izmokat, és olyan környezetet kell teremteni, amelyben növekedni tudnak.”

Generatív kutatás a kreativitásról

A generatív kutatások azt mutatják, hogy mindenki rendelkezik kreatív képességekkel. Minél többet edz és minél változatosabb a képzés, annál nagyobb a lehetőség a kreatív teljesítményre. Kutatások kimutatták, hogy a kreativitásban a mennyiség teremt minőséget. Minél hosszabb az ötletlista, annál minőségibb a végső megoldás. A legjobb ötletek gyakran a lista alján jelennek meg.

„A viselkedés generatív; mint a sebes folyású folyó felszíne, eleve mindig új...Az új viselkedés folyamatosan jön létre, de csak akkor nevezik kreatívnak, ha van valamilyen értéke a közösség számára...A generativitás az alapfolyamat, amely minden viselkedést irányít. kreatívnak nevezzük.” Robert Epstein PhD, Psychology Today, 1996. július/augusztus