Egyedül vagyunk az űrben? Valószínűleg igen – mondja az asztrofizikus

2 16. 04. 2019
Exopolitika, történelem és spiritualitás 6. nemzetközi konferenciája

Az elismert asztrofizikus és matematikus, Daniel Whitmire a közelmúltban újra megvizsgálta az úgynevezett Fermi-paradoxonról alkotott nézetét, amely megkérdőjelezi, hogyan lehetséges, hogy a földönkívüli élet nagy valószínűsége ellenére az emberiség még mindig nem találkozott idegen civilizációkkal.

Az emberiség egy átlagos civilizáció

Az Arkansas Egyetem emeritus professzora számára az emberiség átlagos civilizáció, vagy inkább átlagos statisztikai értelemben. Whitmire az úgynevezett középszerűség elvéből indul ki, amely azon a feltevésen alapul, hogy ellenkező bizonyíték hiányában az emberiséget egy bizonyos referenciacsoport tipikus tagjaként kell felfogni.

„Mindig azt mondtam a tanítványaimnak, hogy statisztikailag az emberek bizonyára a legostobább civilizáció a galaxisban. Végtére is, a technológia fellendülése itt körülbelül 100 évig tart, míg más civilizációk technikailag több millió vagy milliárd évvel fejlettebbek lehetnek."

Amint azonban Whitmire az International Journal of Astrobiology folyóiratban megjelent jelenlegi tanulmányában megjegyzi, bizonyos okok miatt meggondolta magát. Először is, az emberiség az első technológiai civilizáció a Földön, vagyis amelyik elektronikus eszközöket fejlesztett ki, és képes jelentősen befolyásolni a bolygót. Ez nem olyan banális kijelentés, mint amilyennek látszik. A Föld bolygó jelenleg a becslések szerint körülbelül 50 milliárd évig képes fenntartani az életet. Ez idő alatt számtalan más fejlett civilizációnak is otthont adhatott, de egyetlen geológiai vagy egyéb bizonyíték sem utal arra, hogy ez a múltban is így volt. "Ha emberi fajként egyik napról a másikra eltűnnénk, akkor elég nagy lábnyomot hagynánk" - mondja Whitmire.

Inkább egy ősi civilizáció nyomait keressük

Ha abból indulunk ki, hogy az emberiség statisztikailag átlagos az űrcivilizációkat tekintve, akkor a több millió évig tartó technológiai civilizációk teljesen atipikusak. Whitmire az úgynevezett Nagy Szűrő hipotézissel magyarázza azt a tényt, hogy az emberiség még nem tudta felvenni a földönkívüli civilizációk által keltett jeleket. Amint egy statisztikailag átlagos civilizáció elér egy kellően magas technológiai szintet, amely lehetővé tenné hasonló jelek előállítását, csak nagyon rövid ideig fog tartani. Más szóval, egy technológiai civilizáció eléri önpusztítását, mielőtt még képes lenne elhagyni szülőbolygóját.

Ez a szűrő, vagy ha jobban szereti az evolúciós küszöböt, az az oka annak, hogy az emberiségnek ősi létezésének nyomait kell keresnie, nem pedig maguknak az idegen civilizációknak – véli sok szakértő. Egyesek még azt is hiszik, hogy hasonló szűrő az emberiség jelenlegi klímaváltozása.

De még Whitmire is elismeri, hogy tévedhet.

„Ha emberi fajként nem vagyunk átlagosak, akkor az első megállapításom helyes lenne. Mi lennénk a legtompább gondolkodó lények a galaxisban.

Hasonló cikkek