A régészek úgy vélik, hogy megtalálták a világ legrégebbi emberi ágyát

06. 10. 2020
Exopolitika, történelem és spiritualitás 6. nemzetközi konferenciája

A 200 000 évvel ezelőtti ősi ágynemű felfedezése meggyőzte a szakértőket, hogy megtalálták a világ legrégebbi ágyát. A Border Barlang meglehetősen vendégszeretetlen hely, messze a dél-afrikai Lebombo-hegységben. A mai táborlakókat valószínűleg nem vonzaná, még akkor sem, ha csak néhány éjszakát szeretnének a lehető legtávolabb eltölteni a modern életmódtól.

Közvetlenül egy meredek sziklán helyezkedik el, sűrűn erdős dombra vésve, mintha az anyatermészet vett volna egy kést, és oldalára vágta a hegyet. A régészeknek hosszú utat kell megtenniük, majd be kell mászniuk, hogy megtudják, mi rejlik egy ilyen igényes és vendégszeretet nélküli környezetben.

Barlangok és bizonyítékok

De miután eljutottak a barlangba, rengeteg bizonyítékkal jutalmazzák őket azokról az emberekről, akik valaha sok ezer évvel ezelőtt éltek a környéken. És amit valószínűleg egy régészcsoport talált a közelmúltban, az bizonyíték lehet Afrikában az első rögtönzött embertáborra. Körülbelül 200 000 évre becsülik a lelet korát.

A légi felvétel a határ barlang. A. KRUGER

Lyn Wadley, a Witwatersrandi Egyetem régésze talált valamit, amely szerinte primitív típusú ágynemű. Kollégáival együtt fedezte fel a barlangban végzett egyéb ásatásokat. Apró fehér nyomokat talált a talajban, amelyek szerinte egyfajta szívószálak voltak. Ezt a szalmát valószínűleg olyan emberek hozták ide, akik a barlangot menedékhelyként használták, és növényi anyagokat tároltak ágyneműként alváshoz.

Lyn Wadley régész apró, fehér lábnyomokat látott a Határ-barlang üledékeiben, amelyekről kiderült, hogy tömörített, konzervált növényi anyagok és talán a világ legrégebbi matraca is. L. WADLEY

Mintakutatás

Wadley több mintát is napvilágra hozott, ahol mikroszkóp alatt megvizsgálták őket. Ezután azt feltételezte, hogy a nagyobb kényelem érdekében hamuval kevert szalmát vittek be a barlangba. Elismeri, hogy egy fantáziát használt arra az elméletére, miszerint a növényi anyagokat szándékosan hozták ide, primitív, de kényelmesebb ágyak létrehozása érdekében.

Kilátás a Határ-barlang belsejéből, ahol a világ legrégebbi ágya található.

"Az alom valójában nem ad átfogó ismereteket ezekről az emberekről" - vallja be Wadley, de úgy véli, hogy ez bizonyíték arra, hogy egy pralid szándékosan próbálta vendéglátóvá tenni alvóhelyüket. Két fogat is találtak itt, az egyik kissé nagyobb, mint a másik. Koruk becslése szerint körülbelül 200 000, illetve 90 000 év.

Ha ez számodra kissé gyenge bizonyíték annak az elméletnek, amely szerint a Határ-barlang az ember első "táborának" a helyszíne, mások, köztük néhány szakértő, ugyanazon a véleményen vannak. Dani Nadel, a Haifai Egyetem régésze, aki nem volt tagja a kutatási expedíciónak, úgy gondolja, hogy két fog és fű felfedezése nem igazán elég bizonyíték arra, hogy az ember egy barlangban aludt valamilyen ágyneműn. Szkepticizmusa a fogak pontos datálásának problémájában rejlik; senki sem tudja pontosan, hogy melyik órából érkeztek. Egy másik kolléga, Dan Cabanes, a kanadai New Brunswick-i Rutgers Egyetem egyetért ezzel. "Nagyon nehéz bizonyítani" - mondta.

Az első tábor Afrikában

Wadley azonban a Nature online tudományos folyóirat augusztus 14-i cikkében tette közzé eredményeit. A jelentés nem követeli, hogy a megállapítások életkorára vonatkozó adatok teljesen helytállóak legyenek; ehelyett azt javasolja, hogy amit ő és csapata talált, azt az esetleges első afrikai tábor bizonyítékának kellene tekinteni.

És bár régésztársai és más területek tudósai nem feltétlenül értenek egyet az elméletével, a jelentés kétségtelenül a vita és a további kutatások ösztönzésére szolgál. És ez a régészet egyik legfontosabb funkciója - megtanítani bennünket őseinkre, elgondolkodtatni azon, hogy kik és hol voltunk a korábbi időkben, és ösztönözni arra, hogy többet tudjunk meg.

Hasonló cikkek